Mennyiben tekinthető a cybertér a valóság „tükörképének”?

Horváth Andrea

 

 

Mennyiben tekinthető a cybertér a valóság „tükörképének”?

 

A jövőben bárki lehet híres tizenöt percre.

Hangzott el 1968-ban Andy Warhol híres utópisztikus mondata, amely pontosan így szólt:  „A jövőben mindenki 15 perc hírnevet fog kapni.”

 

Az internet hatása a társadalomra

2008-ban vizsgáltam először a cybertér hatásait a társadalomra és a tömegmédiumokra vonatkoztatva, mint az információs társadalom állandó megfigyelője és alakítója, egyben mint több évtizede az informatikában dolgozó szakember. Szakdolgozatom során 2009-ben arra világítottam rá az internet kapcsán, hogy milyen társadalmi, jogi, politikai és nyelv (angol-magyar-német nyelvet vizsgáltam) összefüggések és problematikák adódhatnak és érzékelhetőek, illetve hogy ez a folyamat a jövőbe tekintve időarányosan milyen következményekkel járhat és milyen megoldások várhatóak.

 

Ezek így hangzottak: Az információs társadalom – internetre vonatkozó technikai része – legfontosabb kérdése az, hogy a jövőben milyen mértékben befolyásolja majd a politika és a nagyvállalatok az internet szabadságát? Az olyan portálok, mint az iwiw vagy a Facebook, a Myspace mind rendkívül jó támpontot nyújt az adott államnak az emberek megfigyelésére, amellyel könnyedén vissza is élhet. A YouTube és az Indavideo adatait egyre jobban korlátozzák a nagyvállaltok a szerzői jogdíj védelmében, a legnépszerűbb, klasszikussá vált zene videókat folyamatosan likvidálják. Ebben az esetben valószínűsíthető maga a szerző lobbizása is.

 

Az emberi társadalomban a teljes szabadság valószínűleg sohasem fog megvalósulni, mert közbe szól a hatalom, a profitorientáltság és az emberek önmagukra káros természete. Idő kérdése, míg ez hatással lesz az internetre. Elképzelhető, hogy a társadalom feletti hatalmat a jövőben a profitorientált nagyvállalatok fogják gyakorolni. (Forrás: Horváth Andrea: A média hatása a társadalomra – Az információs társadalom, Szakdolgozat részlet, 2009, SZTE)

 

„Az internet több, mint médium: a valós világ virtuális megkettőzése.” (Bayer Judit: A háló szabadsága, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2005.) Új helyzetet teremt az, hogy az információk hatványozódott mértékben találhatóak meg az interneten. E mögött az áll, hogy az információ korlátlanul sokszorosítható és minőségromlás nélkül kering a világhálón, ez azonban újabb változásokat eredményezett szerző jogi területen vagy a véleményszabadság megnyilvánulásának körében. Az internet nemcsak üzenetet és kommunikációt közvetít, hanem jelenségeket is, mert az emberek az interneten keresztül végeznek olyan társadalmi tevékenységeket, amelyeket a valóságban tettek eddig. Kialakult a valóság tükörképe a cybertér. (megjegyzés 2025-ből: egyben görbe tükre)

 

Ebben az esetben a média már nem csupán üzenet, hiszen a technikának köszönhetően  már nemcsak arról informálódunk, hogy melyek az aktuális hírek, hanem arról is, hogy éppen ki vásárolt és mit az interneten vagy éppen azt, hogy ki milyen véleményt formált az adott blogon vagy internetes portálon.

 

Mindenki birtokába juthat pár perc hírnévnek, mialatt elolvassuk az adott egyén személyes véleményét, vagy az interneten megosztott egyéni videóját megnézzük. Ez előny abban az esetben, ha a mi hozzájárulásunkkal történik, azonban abban az esetben rendkívül hátrányos, ha az adott információk, adatok a mi hozzájárulásunk nélkül kerülnek fel az internetre, és utóbb értesülünk róla.

 

Kép: binaer-adobestock-pablo-lagarto

 

Az internetes blogok jelentősége

A ’90-es évek végén, akkor még internetes naplóként funkcionált (web log – webes napló), azonban 2001. szeptember 11. után hirtelen minden megváltozott, nemcsak Amerikában, hanem az internetes hírportálok gombaszerű elszaporodásában is. Hiszen amikor a CNN-en már sokadszorra nézhettük meg ugyanazokat a képeket, addig a személyes blogokon keresztül a hírek futótűzként terjedtek, hiszen mindenki villámgyorsan megoszthatta a másikkal személyes élményeit, a mentőlakulatokban résztvevők, vagy túlélők, hozzátartozók véleményeit.

 

Mondhatni első kézből értesülhettünk az eseményekről, fogalmazzunk úgy, hogy a blogokon keresztül egy új kommunikációs közeg alakult ki.  Hiszen itt minden ember azonnal kapott információt, így szeptember 11. után felhívták magukra a figyelmet. A blogokon keresztül az emberek, sőt némely újságíró is - akik nem kapták meg a szerkesztőségtől a teljes szabadságot az írás terén - kiélhette publicisztikai hajlamait, és úgy adhatott hírt a világ eseményeiről, hogy nem került cenzúra, azaz manipuláció hatása alá. (megjegyzés 2025-ből: amely inkább a visszájára fordult)

 

A szélsőségesebb bloggerek teljes mértékben elutasítják a hagyományos újságírás minden egyes momentumát, de ez fordítva is igaz, hogy sok esetben a hivatásos médiumok is elutasítják a blogok világát. Ennek oka, hogy a fontosabb hírek mélyebb elemzése a hivatalos médiumok feladata. (megjegyzés 2025-ből: a szélsőséges bloggerek átvették ma a piacot és a hivatalos médiumok feladatai átalakultak, háttérbe szorultak). Fontos momentuma még a blogoknak az, hogy mivel személyes érdekeket is képviselhetnek egyes felületek (önmaguk népszerűsítése) így az amerikai elnökválasztásban is jelentős szerepet játszott az internet. Felismerték annak jelentőségét, hogy milyen előnyökkel jár az, ha a legbefolyásosabb bloggerek „élőben” közvetítenek a kampányrendezvényekről.  

 

Természetesen a politikán kívül még az üzleti életben is népszerűek a blogok, mivel a cégvezetők ezen keresztül próbálnak személyes kapcsolatot kialakítani dolgozóikkal. Hazánkban még nincsenek ilyen szinten elterjedve a blog felületek, hogy veszélyeztessék a hivatalos médiumok helyét, azonban ha lépést akarunk tartani, akkor mindenképpen fel kell rá készülnünk. (Forrás: Horváth Andrea: A média hatása a társadalomra – Az információs társadalom, Szakdolgozat részlet, 2009, SZTE)

 

Visszatekintés a jövőből a múltban tett meglátásaimra

Visszatekintve 2025-ből 2009-re egész különös borzongás járja át a testem. A beteljesülő jóslatok kellemetlen, ugyanakkor pozitív borzongása is ez egy időben. Sokszor kívántam már, hogy bárcsak ne lenne igazam általában, viszont mára már ezen túljutva ezt a képességem inkább csúcs szintre pörgettem és kamatoztatom. A jövő embereként tekintek magamra a jelenben, ezáltal pozitív irányt mutatva. Rendkívül érdekes utat jártam be és kísértem végig az internetes tömegmédiumok és az informatika területein.

 

Ezt az egész folyamatot a legelejétől végigkísérni, ott lenni az első informatikus generáció között, akik még autodidakta módon DOS-ban kezdték gyerekként megtanulni a jövő technológiáját – fantasztikus élmény. A 2000-ben berobbanó betárcsázós interneten keresztül emailezve leadva informatikai házi feladatát és végigkísérve a tömegmédiumok átalakulását, a bloggerek influencerekké avanzsálódását. Nemzetközi szinten követve a cybertért és analizálva annak alakulását a szerzői jog fényében csodálatos és felemelő.

 

(12.5. A https://eptestlelek.com, https://eptestlelek.hu név szerzői jogi védelmet élvez, felhasználása a hivatkozás kivételével kizárólag a Szolgáltató írásos hozzájárulásával lehetséges.)

 

Forrás:

Horváth Andrea: A média hatása a társadalomra – Az információs társadalom, Szakdolgozat részlet, 2009, SZTE

Bayer Judit: A háló szabadsága, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2005.