Az elektronikus médiát mennyiben befolyásolja az „új média”?

Horváth Andrea

 

Az elektronikus médiát mennyiben befolyásolja az „új média”?

 

 

A média az információ kapuőre

2008-ban vizsgáltam először a cybertér hatásait a társadalomra és a tömegmédiumokra vonatkoztatva, mint a globális információs társadalom állandó megfigyelője, analitikusa és alakítója, egyben mint több évtizede az informatikában dolgozó szakember. Szakdolgozatom során 2009-ben arra világítottam rá az internet kapcsán, hogy milyen társadalmi, jogi, politikai és nyelvi (angol-magyar-német nyelvet vizsgáltam) összefüggések, változások és problematikák adódhatnak és érzékelhetőek, illetve hogy ez a folyamat a jövőbe tekintve időarányosan milyen következménnyel járhat és milyen megoldások várhatóak.

 

Ezek így hangzottak: (Folytatása előző cikkünknek.) A média az információk kapuőre, egyes dolgokat fontosabbnak tart más eseményeknél. Valójában azt határozza meg, hogy az emberek miről gondolkodjanak és nem azt, hogy mit gondoljanak. (megjegyzés 2025-ből: jelenleg globálisan fordítva történik végül) Az emberek önmaguk szelektálják a közvetített információkat, az iránt érdeklődnek, amely saját véleményüket igazolja, és azokat a médiumokat utasítja el, amelyekkel nem értenek egyet. Nem létezik olyan ember, aki csak a médián keresztül látja a világot, és nem veszi észre a körülötte zajló életet. (megjegyzés 2025-ből: tulajdonképpen felnőtt több olyan generáció is, akikre ez visszásan hat)

 

Harold Lasswell amerikai politológus szerint az a fontos, hogy “ki közöl mit, kivel, milyen eszközökkel és milyen hatásfokkal” (Forrás: Asa Briggs-Peter Burke : A media társadalomtörténete, Napvilág Kiadó, Bp., 2004.)

 

 

A média az üzenet maga

Denis McQuail szerint a media, tudást állít elő a társadalom számára a társadalomból érkező információk alapján. (megjegyzés 2025-ből: ez a mai világban egy igen torzult irány mentén halad, amely ennek az ellenkezőjét éri el) Identitást meghatározó funkcióval bírhat. A kultúrát a kezdetektől fogva befolyásolták a különböző médiuomok. A rádió megjelenésével közös családi programok jöttek létre, ahol a család esténként leült a rádió köré és hallgatta az onnan érkező információkat, de a televízió felbukkanása is hasonló programokat eredményezett. (Forrás: Horváth Andrea: A média hatása a társadalomra – Az információs társadalom, Szakdolgozat részlet, 2009, SZTE)

 

Manapság ez a funkció átalakult: a televíziót azért nézzük, hogy híradót vagy filmeket lássunk, illetve koncerteket nézzünk. A rádiót már csak kocsiban ülve hallgatjuk vagy háttérzajként a tv mellett, esetleg a reggeli készülődés során. A media befolyásolja az öltözködésünket, diktálja a divatot, meghatározza mi a népszerű művészet, vagy sport. Alakítja kultúránkat, megmutatja az irányt, népszerüsíti az egyéneket. (Forrás: Horváth Andrea: A média hatása a társadalomra – Az információs társadalom, Szakdolgozat részlet, 2009, SZTE)

 

Kép:media.geeksforgeeks.org

 

Az internettel egy új kommunikációs közeg jelent meg

Az internettel egy új kommunikációs közeg jelent meg, egyes vélemények szerint ezzel megvalósult az emberi lét végső célja, a demokrácia kiszélesedése. Teljességgel nem jelenthetjük ki, hogy a korlátlan emberi szabadság jó hatással van a társadalomra, sőt olyan árnyoldalai vannak, amelyekre az emberi hatalom sincs teljesen felkészülve. Több ízben ellenőrizhetetlen folyamatok sorát indíthatja el, ugyanis az internet megjelenésével bárki bármilyen formában információt szerezhet és adhat. (Forrás: Horváth Andrea: A média hatása a társadalomra – Az információs társadalom, Szakdolgozat részlet, 2009, SZTE)

 

Arcnélküli kommunikáció, amely félelmet kelt egyes emberekben a bűnözés elterjedésének korlátlan lehetősége miatt az anonimitás révén. Az internet nem kézzel fogható, és nem tudja a cenzúra sem teljes mértékben befolyásolni. A társadalom nincs igazán felkészülve rá. Az internet korlátlan szabadsága a kiskorú gyermekekre nézve jelentheti a legnagyobb problémát. (Forrás: Horváth Andrea: A média hatása a társadalomra – Az információs társadalom, Szakdolgozat részlet, 2009, SZTE)

 

 

Az információs társadalom kialakulása

Az “információs társadalom” szóhasználat legelőször az 1960-as években, a japán társadalomtudományokban jelent meg.  Elsőként Kisho Kurokawa elismert építész és Tadao Umesao híres történész-antropológus diskurzusaiban jelent meg 1961-ben, majd később 1964-ben egy tanulmány viselt hasonló címet. Ekkoriban azonban többen is pályáztak e szóhasználat első úttörői címére, ugyanis nagyjából egy időben jelentek meg. Az egyik 1969-es bestseller, melyet Yurijo Hayashi írt, de már 1968-ban megjelent Yoneji Masuda és Konichi Kohyma hasonló jellegű könyve is. Az “információs társadalom” kifejezés használata mindenképpen Japánhoz köthető, ugyanis elsőként angolul 1971-ben használta Yoneji Masuda egy konferencián. (Forrás: V.ö.: Z. Karvalics László: NETIS tankönyv, http://einclusion.hu/2008-04-21/informacios-tarsadalom-tankonyv/,2008.12.16.20:30:00)

 

 

“Enforme, informe”

Egy másik nézőpont szerint azonban az “információs társadalom” legpontosabb kifejtése az amerikai Marc Porat (Az információs társadalom globális következményei) tanulmányának köszönhető 1977-ből. Itt az információ szót az “enforme, informe” francia kifejezésből származtatják, amely eleinte azt jelentette, hogy “format adni valaminek, megformálni valamit”. (Forrás: Asa Briggs-Peter Burke: A media társadalomtörténete, Napvilág Kiadó, Bp., 2004.)

 

Peter Drucker szerint az információhoz köthető új hozzáférési lehetőségek főként a tanulásra és az oktatásra lesznek nagyobb hatással, mint az emberi élet más területeire, ezt még 1969-ben látta világosan előre, ám tisztában volt azzal is, hogy nemcsak az oktatásra lesz óriási hatással, hanem a társadalomra is. Ekkor még nem tudta, hogy a számítógépek révén ez meg fog valósulni, és mind az oktatás, mind a társadalmi élet fontos része lesz, sőt még a napi ügyintézések részévé fog válni. (Forrás: Horváth Andrea: A média hatása a társadalomra – Az információs társadalom, Szakdolgozat részlet, 2009, SZTE)

 

(12.5. A https://eptestlelek.com, https://eptestlelek.hu név szerzői jogi védelmet élvez, felhasználása a hivatkozás kivételével kizárólag a Szolgáltató írásos hozzájárulásával lehetséges.)

 

Források:

Horváth Andrea: A média hatása a társadalomra – Az információs társadalom, Szakdolgozat részlet, 2009, SZTE)

Asa Briggs-Peter Burke: A media társadalomtörténete, Napvilág Kiadó, Bp., 2004.

V.ö.: Z. Karvalics László: NETIS tankönyv, http://einclusion.hu/2008-04-21/informacios-tarsadalom-tankonyv/,2008.12.16.20:30:00