A testedzés és az étkezési zavarok kapcsolata 1.rész
SPORT & LIFESTYLE
A testedzés és az étkezési zavarok kapcsolata
1.rész
A testedzés és az étkezési zavarok kapcsolata témakörének kevesen szentelnek figyelmet, holott a sportban és a hétköznapokban egyaránt jelentős szerepe van életünkben az étellel kialakított kapcsolatunknak. Szakemberek számára, úgymint edzők és más sporszakemberek, illetve önmaguknak a sportolóknak is fontos szerepe lenne az erre irányuló szakszerű ismeretterjesztésnek, edukációnak hogy felismerhetővé váljon maga a terület egy-egy munka során ezáltal kiküszöbölhetővé váljon számos probléma.
Szabadidősportok területén szintén kiemelkedően fontos lenne az étkezési zavarok felismerése, hiszen ha tisztában vagyunk mivel állunk szemben meg lehetne előzni számos kialakulóban lévő tragédiát. Többek között ezért is fontos terület az étkezési zavarok és a testedzés kapcsolatának alapos szemügyre vétele az adott terület hazai szakembereivel együttműködve. Ezt a rendkívül összetett témakört járjuk lényegre törően körbe a hazai és nemzetközi szakirodalom segítségével.
Első rész. Bulimia nervosa.
A bulimiás emberek zavart étkezési szokásai eltérnek a normalitások mentén haladó emberek étkezési szokásaitól, amely indoka a súlyos zavar tényének és annak nyílt megnevezésének. Számos játszma kialakulásának lehetünk szemtanúi edzőként egy-egy étkezési zavarral élő kliens kapcsán, amelynek felismerése hosszas folyamat, ám rendkívüli módon szükségszerű.
A bulimiás emberek újra és újra elvesztik a kontrollt étkezésük felett és falási rohamokkal küzdenek, majd extrém módszerekkel kompenzálják túlevéseiket. A kompenzálás módszerei, úgymint a szigorú diétázás és koplalás, hashajtók, vízhajtók és étvágycsökkentők, „fogyasztó tabletták” szedése, vagy az önhánytatás. (Forrás: P. J. Cooper: Bulimia nervosa. A Guide to Recovery, Robinson Publishing, 1993. Fordította: Dr. Túry Ferenc, 1994.)
Kép: University of Nebraska - Lincoln https://food.unl.edu/article/food-groups/
Mit nevezünk falásrohamnak?
„A „falásroham” szót különböző emberek különféleképpen használják. Elég sok időbe került, amíg megbízható definíció kristályosodott ki, de az utóbbi néhány év során egyetértés alakult ki a klinikusok között. Most már elfogadott, hogy a valódi falásroham olyan evési epizód, melynek két különös jellemzője van. Az egyik az, hogy a megevett mennyiség a normális átlaghoz viszonyítva rendkívül sok. A második pedig az, hogy az evést a kontrollvesztés szubjektív érzése kíséri. A falásroham élménye. A falásrohamok majdnem mindig titokban zajlanak. E titok megtartásához jelentős ravaszságra és megtévesztésre van szükség. ” (Forrás: P. J. Cooper: Bulimia nervosa. A Guide to Recovery, Robinson Publishing, 1993. Fordította: Dr. Túry Ferenc, 1994.)
Gyakaran tartja fenn a normális étkezés látszatát és legtöbbször hosszú éveken keresztül marad titokban az étkezési zavar ténye. A falásroham során bevitt étel mennyisége egyénenként változó lehet, a túlevés átlagosan 1500-3500 kalória között van, extrém esetben 20000 vagy több kalóriát fogyaszt el.
Szubjektív és objektív falásrohamok
Sok esetben a túlevési epizód nem felel meg a túlevés fent megadott definícióinak, mégis a falásrohamot átélők annak élik meg. Az egyén ilyenkor kontrollveszettnek és feszültnek érezheti magát, annak ellenére hogy nem visz be abnormálisan nagy mennyiségű táplálékot. Ezeket a falásrohamokat hívja a szakirodalom „szubjektív falásrohamoknak”.
Ezzel ellentétben az „objektív falásrohamok” minden esetben nagy mennyiségű, magas energiatartalmú ételek bevitelével járnak. „Sokan azt hiszik, hogy a falásrohamok során elfogyasztott ételek különösen nagy szénhidráttartalmúak, és a túlevést specifikus „szénhidrátsóvárgás” hajtja. Ez a nézet téves. A normális étrendhez viszonyítva a túlevés ételei valóban több szénhidrátot tartalmaznak, de egyben több zsírt és fehérjét is. A szénhidrátokból álló falásrohamok aránya pedig csaknem pontosan ugyanaz, mint a normális étrendben.” (Forrás: P. J. Cooper: Bulimia nervosa. A Guide to Recovery, Robinson Publishing, 1993. Fordította: Dr. Túry Ferenc, 1994.)
Mi lehet a falásrohamok hátterében?
A bulimiás emberek falásrohamait legtöbbször egyfajta események vagy élmények váltják ki. Ezek az élmények és események, három kategóriája az alábbiak:
1. Étellel illetve evéssel kapcsolatosak. Pédául a diéta szabályainak megszegése, hízlaló vagy „tiltott” étel szem előtt van, étkezés utáni teltségérzés, magán az ételen való gondolkodás.
2. Testsúlyra és a kinézeten való aggódás. Például kinézeten és testsúlyon gondolkodás, az elvárásoktól eltérő testsúly kiderülése, kövérség érzése, kiderül hogy a ruha méretei túl szűkek vagy kicsik.
3. Hangulati állapotok, melyek negatívak. Például szerencsétlennek és depressziósnak érzi magát, elszigeteltnek vagy magányosnak, félelemmelteli vagy szorongó, ingerlékenység érzése.
„E példák egyike-másika a beszámolók szerint falásrohamot válthat ki a bulimiás betegek akár 90%-ában is, és a betegek többsége számára mindegyik fenti példát kiváltó tényezőnek tekintik.”
(12.5. A https://eptestlelek.com, https://eptestlelek.hu név szerzői jogi védelmet élvez, felhasználása a hivatkozás kivételével kizárólag a Szolgáltató írásos hozzájárulásával lehetséges.)
Forrás: P. J. Cooper: Bulimia nervosa. A Guide to Recovery, Robinson Publishing, 1993. Fordította: Dr. Túry Ferenc, 1994.
