A kudarc és a distressz a sportban
SPORT & LIFESTYLE
A kudarc és a distressz a sportban
Tudományosan megközelítve a stresszt előidéző tényezőket (streszorokat) az emberi szervezetre gyakorolt hatását tekintve: a szimpatikus idegrendszer extrém ingerülete, a mellékvese-velőállomány hormonjainak mozgósításával az izmok és az idegrendszer bővebb vérellátása, megnövekedett vérnyomás, a légzés és a szívműködés fokozódása jellemző. Mindezeket együttesen, azaz a negatív stressz hatásainak csoportját hívjuk distressznek. A distressz szó meghonosodása szintén Selye János kutatásainak köszönhető.
Általánosságban nézve a kudarc és a distressz kapcsolata negatív lehet, mivel a kudarc általában a stressz és az arousal (kognitív szorongás) szint növekedéséhez vezethet. Tehát a distressz az úgynevezett negatív stressz, amely rossz hatással lehet az egészségre és a jólétre. Ide tartozik a fokozott szorongás, az alvászavarok, az étvágytalanság vagy túlzott evés, az ingerlékenység és az érzelmi kimerültség. Ez megnehezítheti a kudarc kezelését, valamint csökkentheti a motivációt és a teljesítményt.
Amikor valaki kudarcot él meg, akkor általában csalódottságot, frusztráltságot, szomorúságot, és esetleg szégyenkezést érezhet. Amennyiben a sportoló nem tudja megfelelően kezelni ezeket az érzéseket, akkor alakulhat ki a distressz és a szorongás. Azonban a kudarcot nem feltétlenül kell negatívumként értékelni, hanem lehetőségként is lehet tekinteni a fejlődésre és tanulásra, ennek a fejlesztése lenne a cél. Erre főként a sikerorientált versenyző lesz fogékony. A kudarckerülő versengő mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elkerülje a sikertelenséget. Pedig, ha arra törekedne, hogy megfelelően kezelje az érzéseit a kudarc után, képes lenne pozitívan reagálni a kudarcra, és javítani a teljesítményén a jövőben.
Kép: Nexusscientific https://nexusscientific.com/
Distressz hatásai az emberi szervezetre
Az általános adaptációs szindrómának 3 szakasza van:
"1. A stressor, az a külső ágens, amely a bajt úgy kezdeményezte, hogy közvetlenül hatott például a bőrre, vesére vagy a lélekre.
2. A védelmi akció, amelynek során a hormonok és idegingerek arra ösztönzik a szervezetet, hogy birkózzék meg a stressorral. Testi sérülés esetében a betolakodó stressor (mikroba, allergén stb.) útját el lehet állni gyulladásos szövetek barikádjával. A lélekre ható stressorok (parancs, kihívás, sértés) egy ehhez hasonló komplex indulati védekezésbe ütközhetnek, amit az „azértse!” magatartás fejez ki.
3. A meghódolás mechanizmusa, amelynek keretében a hormonok és idegingerek arra ösztönzik a szervezetet, hogy ne védekezzék. A fenti példához visszatérve, ne állja el a stressor útját gyulladásos szövetbarikáddal, ne törődjék az emocionális stressorokkal.” (Selye János (1966) : Életünk és a stress, Akadémia Kiadó, Budapest)
Forrás:
Horvát Andrea - Utánpótlás sportolók mentális felkészítése - A siker és a kudarc kezelése a sportban, Szakdolgozat részlet, 2023.
Selye János (1966) : Életünk és a stress, Akadémia Kiadó, Budapest
(12.5. A https://eptestlelek.com, https://eptestlelek.hu név szerzői jogi védelmet élvez, felhasználása a hivatkozás kivételével kizárólag a Szolgáltató írásos hozzájárulásával lehetséges.)
